Komárom, ahol az erődrendszer fennmaradt

Komárom, ahol az erődrendszer fennmaradt
Lakosok száma: 19 685 fő
Státusa: város
Telefon körzetszám: 34

Polgármesteri hivatal adatai

Cím: 2900 Komárom, Szabadság tér 1.
Telefon: (34) 541-300

Leírás Kedvencekhez Nyomtatás

A Duna jobb partján fekvő város. Közúti és vasúti híd köti össze a Szlovákiához tartozó Komárommal.


Komárom város Magyarországon, Komárom-Esztergom megyében.

A Duna jobb partján elterülő település neve eredetileg Új-Szőny, amelyet 1896-ban egyesítettek a Duna bal partján fekvő Komárommal. Másik részével Szőnnyel (római kori neve: Brigetio) pedig 1977-ben egyesült. 1884-ben megépült a Budapest-Újszőny, majd 1890-ben az Esztergom-Almásfüzitő-vasútvonal. A várost kettészelte az 1919-ben alkotott új csehszlovák -magyar határvonal, a bal parti részt, Komárom északi részét elválasztotta Magyarországtól. Ekkor indult meg a déli rész valódi fejlődése.

Komáromban mindig kiemelkedő kereskedelmi és stratégiai szerepet játszott a kedvező dunai átkelés lehetősége, a római kor óta, a folyón haladó vízi és a mellette lévő szárazföldi közlekedési utak miatt. A 11. században a mai Csillagerőd területén jött létre Rév Komárom, egy picinyke település, melynek lakói a rév körüli teendőket látták el. A Dunán a komáromi várba történő átjutást biztosították, illetve feleltek a biztonságos átkelésért. Észak és Dél között 1589-ig csak hajóval lehetett közlekedni. 1589-ben Pálffy Miklós várkapitány hajóhidat építtetett a vár és a Szent Péter palánk (a mai Csillagerőd elődje) között.

Bernhard Werner rézkarca. Ez volt "Rév Komárom" A települést a 16. században a törökök pusztították el. A török hódoltság korát követően kb. 1km távolságra nyugat felé, a mai Erzsébet híd táján lévő hajóhídnál épült újjá Rév Komárom Szőny településrészeként. Egyetlen ekkoriból fennmaradt épülete a hídfő keleti lábának közelében 1659-ben a gróf Zichy család által épített vendégfogadó. Ez az épületegyüttes látható Bernhard Werner 1732 körüli Rév Komáromot ábrázoló rézkarcán. A korábbi hajóhidat 1741-ben egy repülőhíd váltotta fel.

Rév Komárom 1777-ben Szőnytől elszakadva Új Szőny néven önálló községgé vált. 1838-ban újabb hajóhíd létesült. A szabadságharcban szinte teljesen elpusztult Új Szőny fejlődését a vasútnak köszönhette. 1856-ban kötötték össze a Győr-Bécs vasútvonallal. 1860-ban Székesfehérvárral, 1884-ben Budapesttel. 1891-ben megnyílt az Almásfüzitő-Esztergom vasútvonal. A vasút létesítésével nagyobb számú vasutas telepedett itt le. Iparosok, kereskedők érkeztek a környékről illetve a Duna túlsó partjáról. Az erőd építkezéseinek folytatása 1850 és 1878 között élénkítette a község életét. 1890 körül már 1800-an laktak itt.

Az állandó híd szükségessége már az 1870-es években felmerült, de az Erzsébet híd átadására csak 1892-ben került sor. Az északi Komárom és a déli Új Szőny egyesüléséről már 1895-ben megindultak a tárgyalások, de tényleges hatálya 1896. július 1-jétől kezdődik.

A falusias városrész nem fejlődött sokat az I. világháborúig. Néhány gyár mellett felépült a Frigyes laktanya és a méntelep. A városrésznek egy temploma a Szent István katolikus templom és egy elemi iskolája volt.

Komárom-Újváros (1919-1923). (Dél Komárom) 1919-ben a csehszlovák hadsereg elfoglalta az északi városrészt. Április 30-án egy eredménytelen kísérlet volt az elszakított városrész visszafoglalására. A trianoni békeszerződés szentesítette a kialakult állapotokat: a Duna bal parti része, az észak-komáromi rész Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett. A déli pedig Komárom-Újváros néven 1923-ig Csonka Komárom vármegye székhelye volt. 1928-tól Alapi Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester irányításával folyt az állami kölcsön segítségével megindult városfejlesztés. 1920-ban bevezették a villanyt, 1927-ben megoldódott a vízellátás is Észak-Komáromból. 1937-ben megépült a vágóhíd. 1930-ban járási székhely lett. A Városi székház (polgármesteri hivatal) és a Pénzügyi Igazgatóság neobarokk épületei (1929) után felépült a rendőrség épülete (1930) és a járásbíróság (1935), valamint a pénzügyőri laktanya. (Jelenleg a Klapka György Múzeum van benne.) Egyházi épületeket is építettek, zsidó imaházat (1926), református templomot (1927), baptista és evangélikus imaházakat. A Jézus szíve katolikus nagytemplom 1937-ben épült meg. 1927-ben népkönyvtárral, 1930-ban városi filmszínházzal, 1937-ben magánzeneiskolával és strandfürdővel gazdagodott a város. Megnőtt az iskolai férőhelyek igénye is. Egy református és egy katolikus elemi iskolával, valamint állami polgári iskolával gyarapodott. Az egyesületi élet is fejlődésnek indult. (Önkéntes Tűzoltó Testület, Football Club, Levente Egyesület, Katolikus Kör stb.) Az ipar területén nem sok fejlődés történt. Létesült egy textilgyár és egy vasöntöde. A nagy gazdasági világválság megszüntette a szövőgyárat, és az asztalosárugyárat. Ebben az időszakban felépült kb. 500 magánház. 1938-ra a hétutcás településből 40 utcás város lett.

Az 1938-as első bécsi döntés (november 2.) a Felvidéket visszacsatolta Magyarországhoz. Így a két Komárom újra egy város lett, és megyeszékhely lett. A II. világháborúban több bombatámadás érte Komáromot. (Olajipari vállalat, a vasút, a hidak megsemmisítési kísérlete). A német megszállással együtt a városból kb. 2000 zsidót hurcoltak el. Számos antifasiszta is életét vesztette. Dachauban halt meg 1945-ben a nyilasok által elhurcolt Alapi Gáspár is.

A városból a szovjet hadsereg 1945. március 28-31 között verte ki a német megszállókat. A visszavonuló németek magukkal vitték az olajgyár és a lengyár felszereléseit.

A II. világháború után az északi városrész újra Csehszlovákiához került, a déli pedig ismét az önálló fejlődés útjára lépett. Megindult az újjáépítés, a hivatalok visszatértek és folytatták működésüket. A lakáshiány enyhítésére az 1960-as évektől többszintes ˙(általában 2-4 emeletes) lakóházak, lakótelepek épültek. Bővült az üzlethálózat, a kulturális, sport- és turisztikai létesítmények köre.

A járások megszűnéséig (1983-ig) Komárom járási székhely volt. Fegyveres konfliktus 1956-ban Komáromban nem történt. Október 26-án a budapesti egyetemisták melletti szimpátiatüntetés volt. A Frigyes laktanyát ekkor foglalta el a szovjet hadsereg.

1965-ben a Lengyár áztatóüzeméhez vízforrást kerestek. A kutatóforrásból 64 °C-os termálvíz tört fel. Később gyógyvíznek minősítették.

A rendszerváltás után megalakult önkormányzat egyre nagyobb hangsúlyt adott a városkép újraformálására, rendezett virágos kisváros kialakítására. Önkormányzati és vállalkozói formában bevásárlóközpontok és szupermarketek nyíltak.


Forrás: www.wikipedia.hu